Korábbi bejegyzésemben körbejártam már, hogy passzívház építéséhez milyen telekadottságokra van szükség. Ha ezek a feltételek teljesülnek, még számos követelménynek kell megfelelnie házunknak. Ezek egy része helyes tervezői szemlélettel – plusz költség nélkül, mások pedig emelt műszaki tartalommal -ezáltal költségtöbblettel – valósítható meg.
A passzívház tervezés alapszabályai:
- Vastag, megszakítások nélküli hőszigetelő burkot kell kialakítani
- A külső szerkezetek teljesen légtömörek legyenek
- A napsugárzás ingyenenergiáját maximálisan ki kell használni
- Nyári felmelegedést minimalizáljuk az ablakok megfelelő, KÜLSŐ OLDALI árnyékolásával
- A szellőztetéssel elveszített hőenergia minimalizálása hővisszanyerős szellőztető rendszerrel
Ezeken a pontokon folytatásos írásokban végigmegyünk. Ebben a bejegyzésben a hőszigetelésről lesz szó.
Télikabát, sínadrág, bokazokni…
Általánosságok
A korszerű épületeket körülevő hőszigetelés nem csak a passzívházak elválaszthatatlan része, a kétezres évektől már gyakorlatilag minden épület hőszgetelve épül Magyarországon. A szükséges vastagságot évek óta kötelező építési előírások határozzák meg, pontosabban a fűtött és fűtetlen tereket elválasztó szerkezetekre adnak meg követelményeket. Passzívházak hőszigetelése esetén azonban sokkal nagyobb körültekintéssel kell eljárni. Az általános felületeken a hőszigetelés vastagását már nem a követelmény szerinti minimum szerint, hanem számítással határozzák meg a tervezők. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy korszerű, kerámia falazóelemből készült homlokzati falra kb. 20 cm szigetelőanyag kerül, míg egy vasbeton födémre, melynek hőszigetelése önmagában a téglafalnál rosszabb, már 30-35 cm szigetelés kerül. Az eltérő homlokzati szigetelőanyagok közötti műszaki különbségekre ebben az írásban nem térek ki.
Hőhidak
Az általános felületek mellett nagyon fontos a szerkezetek találkozásánál kialakuló csomópontok megfelelő szigetelése. Ha például egy hőszigetelt homlokzatból egy vékony, hőszigeteletlen erkélylemez áll ki, az úgy fog működni, mint egy hűtőborda. Még szemléletesebben: mintha egy hideg téli napon síkabátban, sínadrágban, de kesztyű és cipő nélkül állnánk kint a hóban. Ezeket a szerkezeti hiányosságokat hőhidaknak nevezzük, és rengeteg helyen kialakulhatnak a nem megfelelő tervezés, kivitelezés eredményeképpen. Ha elég sok hőhíd van egy épület hőszigetelő burkában, az még a vastag hőszigetelés ellenére is érezhetően megnöveli a téli hőveszteséget, ami egyrészt a rezsiszámlán fog meglátszani, másrészt egy passzívházas épületnél a hagyományosnál kisebb teljesítményű fűtés rendszer sem fogja tudni kellően kifűteni a házat.
Nedvesség, penészproblémák
A másik probléma független a hőhidak számától. Már egy darab hibásan megválasztott szerkezeti csatlakozás is komoly gondokat okozhat a lakóknak: megjelenik a penész.
A hőhídas szerkezet mögötti belső falfelület, tehát például az erkélyajtó alatti mennyezet hideg időben jóval hűvösebb lesz, mint a többi falfelület, így a beltéri levegő magas páratartalma itt lecsapódik, és a felületről gyakorlatilag csorogni fog a víz. Ez a levegőben lévő penész spóráknak kiváló táptalaj lesz, és rövid időn belül megjelenik a fekete folt. A penészesedés egyrészt nem túl gusztusos jelenség, másrészt a termelődő, és a szoba levegőjébe kerülő spórák mérgező anyagokat tartalmaznak, melyek változatos, sokszor súlyos megbetegedésekhez vezethetnek.
Hőhídmentesítés
A hőhídmentes szerkezetek tervezésére már építőanyagok széles skálája áll rendelkezésre. Ezek álalában magasabb költségű termékek, de érdemes észben tartani, hogy sokkal kisebb mennyiségre van belőlük szükség, mint az álltalános felületeket felépítő anyagokra.
Hőhídmegszakitó tartószerkezetek
A fenti pédában ismertetett erkélylemez csatlakozás korai megoldásának az számított, hogy a kiálló erkélylemezt teljesen körbehőszigetelték, 5-10 cm vastag szigetelőlemezzel. Ez egyrészt esztétikailag nem mindig igényes, hiszen kizárja a karcsú szerkezetek alkalmazását, bumfordi megjelenésű lesz az erkély. Gazdasági okokból sokáig népszerű volt, mivel alternatívája, a vasbeton szerkezetbe építhető, terhelhető hőszigetelő elem bekerülési költsége aránylag magas. Ez az élőmunka költségének növekedésével megváltozott, és már Magyarországon is sokszor megérni drágább anyagköltségű, de kevesebb munkával beépíthető megoldásokat választani.
Az erkélyek hőszigetelésénél is általánosabb kérdés az alapozás és a homlokzati falak között csatlakozás, hiszen az üreges téglafalak hőszigetelése belülről kifelé meglehetősen jónak mondható, ugyanakkor függőleges irányban a végigmenő légkamrák miatt gyakorlatilag semmilyen hőszigetelő teljesítményük nincs. Ez azt jelenti, hogy a fal mentén függőlegesen lefelé, az alaptest irányába fog megindulni a hőáram, és semmi nem állja útját. Eredménye a fal alsó szakaszán megjelenő penész, valamint a megemelkedet fűtési költség. Erre a problémára korábban igen költséges megoldás létezett csak, hiszen kevés olyan építőanyag van, mely egyszerre jó hőszigetelő, és bírja el több épület szintteljes terhét is. A habüveg téglákat ugyan még most is lehet kapni, áruk meglehetősen borsos. Kézenfekvőbb megoldás a téglagyártók kínálatában megjelent, kőzetgyapottal kitöltött kerámia falazóelem. Költséghatékony, valamint további előnye, hogy beszerzése és beépítése megegyezik a hagyományos falazóelemekkel.
Speciális, high tech hőszigetelések
A passzívház hőszigetelés teljesítménye a vastagságával arányos. Azoknak a helyeknek a szigetelése, ahol nem fér el adott esetben 5-10 cm szigetelés, bonyolult feladat. Ilyenek a nyílászárók körüli, vagy a redőnytokok mögötti szituációk. Ha az átgondolt tervezés ellenére sem sikerül kellő helyet biztosítani a szükséges szigetelésnek, színre lép az űrtechnika…
A piacon már elérhetők 99%-ban levegőből álló aerogél, vagy éppen vákuumpanel szigetelések, sőt olyan kerámia alapú festékek, amik milliméteres vastagságban veszik fel a versenyt a több centis hagyományos szigetelésekkel. Ezek az anyagok ugyanúgy az űrkutatás technológiai vívmányai, mint a szigetelőanyagok korábbi generációi voltak, ennek megfelelően áruk is csillagászatinak mondható. Mivel aránylag kis mennyiségben van rájuk szükség, teljesen jó megoldás lehet, ha a tervező egy bonyolult csomópont megoldásához az egész épületre vetítve elhanyagolható mennyiségben igénybe veszi ezeket az egzotikus anyagokat. Ugyanakkor mégis az a legjobb, ha a tervek már arra öszpontosítva készülnek el, hogy ilyen speciális megoldásokra ne is legyen szükség.
A folytatásban arról lesz szó, hogy miért fontos, hogy az épületünk teljesen légtömör legyen, és eloszlatok néhány tévhitet is…