A BIM az építőipar legfontosabb hárombetűs szócskája, ugyanakkor valószínű, hogy az építkezni vágyó még soha nem hallott róla. Mi az a BIM, és miért az egyik legfontosabb szempont a tervezőválasztásnál?
Az Épületinformációs Modellezés (BIM) az építőipar digitalizációjának Szent Grálja. Az alábbiakban családi ház és egyéb kisebb projektek szemszögéből, közérthetően vizsgáljuk a témát, hogy megértsük, miért lehet hasznos már ekkora léptékben is ez a technológia.
A hagyományos, kétdimenziós tervezés során az építész a házra jellemző alaprajzi és metszetrajzokat készít a megértéshez szükséges mennyiségben, ugyanakkor ezek a rajzok az épület nagy részét nem is tartalmazzák. Mivel egy családi háznál jellemzően 2-3 alaprajz, illetve körülbelül ugyanennyi metszetrajz készül, óhatatlanul maradnak olyan részei az épületnek, amikre a rajz olvasójának, a kivitelezőnek következtetnie kell abból, hogy más, hasonló elemek hogyan szerepelnek a terveken. Ez magában hordozza annak a veszélyét is, hogy bizonyos építőelemekkel nem is számolnak a mennyiségkimutatások készítésekor, netán a kivitelezés közben. A másik fő hibaforrás, hogy ezek az egymástól független rajzok tartalmazhatnak egymásnak ellentmondó információkat. Előfordul, hogy egy módosítást követően egy ablak mérete az alaprajzon javításra kerül, míg a homlokzaton véletlenül az eredeti méretek szerepelnek. Ezáltal nem derül ki, hogy az ablak félig kilóg a terasztető alól, ami nagyban rontja az épület megjelenését, valamint a tető árnyékoló hatása sem érvényesülhet. Bonyolult térbeli összefüggések kétdimenziós ábrázolása során olyan hibák merülhetnek fel, amik egy szerkezet megvalósíthatatlanságához vezethetnek.
A modell alkalmas részletes és pontos költségkimutatásra is
Többek között az ilyen problémák kiküszöbölése az épületinformációs modellezés célja: a tervező virtuális 3D-s modellt készít az épületről, ezáltal minden térbeli összefüggés könnyen átlátható, illetve ami nagyon lényeges: a terv a megrendelő számára is könnyen értelmezhető, mindenféle műszaki előképzettség nélkül. Gyakorlatilag azt láthatjuk a képernyőn, amilyen a kész épület lesz. A kivitelezők által használt kétdimenziós rajzok ebból a modellból automatikusan készülnek el, gyakorlatilag a modell különböző szeletei alkotják az alaprajzokat és metszeteket, így biztosítható, hogy minden rajz pontosan ugyanazt az információt tartalmazza, és nincsenek ellentmondások a különböző tervek között.
A fentieken túl a BIM fontos része, hogy minden egyes modellelem rengeteg plusz információval van felruházva, pl. tartalmazza a szerkezet építőanyagát, négyzetméterárát, tömegét. Ezekkel az adatokkal a modell a tervezett épület összes főbb tulajdonságát tartalmazó adatbázissá válik, mely használható látványtervezésre, vagy akár részletes és pontos költségkimutatásra is.
A BIM technológia használata nagyobb léptékű projekteknél már magától értetődő, hiszen ennek köszönhetően a tervezési folyamat jelentősen lerövidül, a tervhibák száma drámaian csökkenthető, ráadásul az építési költségek kordában tartására is alkalmas.
A tervhibák száma drámaian csökkenthető
A hazai építészek döntő többsége ugyanazt az építészeti tervezőszoftvert használja: a magyar alapítású Graphisoft Budapesten fejlesztett ArchCad nevű programját. Ez az alkalmazás mindent tud ahhoz, hogy magas minőségű 3D-s modelleket készítsünk benne, ugyanakkor meglehetősen bonyolult, ezért sok tervező megelégszik azzal, hogy ezt a rendkívül drága eszközt 2d-s rajzok szerkesztésére használja, mivel úgy úgy gondolja, hogy nem érdemes feladnia a hagyományos munkamódszerét, mert megítélése szerint ebben a léptékben nem térül meg a vele járó többletmunka.
Ezzel szemben azoknak a tervezőknek, akik a BIM módszert már tanulmányaik során sajátították el, nem hogy nem jelent többletmunkát annak alkalmazása, hanem egyenesen gyorsabb munkavégzést tesz lehetővé a készségszintű programismeretnek köszönhetően. Ez pedig a megbízó számára rövidebb határidőket, a tervezési folyamat gyorsabb lezárulását jelenti amellett, hogy biztos lehet abban, hogy a tevezett ház pontosan olyan lesz, mint ahogy azt a tervezővel közösen kitalálták.