Bevezetés
Gyakran hallani azt az állítást, hogy a régi építésű házak „lélegző” falai egészségesebb beltéri levegőt biztosítottak, míg a modern hőszigetelési megoldások és a légtömör szerkezetek ezt ellehetetlenítik. De valóban igaz ez? Hogyan befolyásolják a különböző építési technológiák az otthonok hőháztartását és páratartalmát? Nézzük meg, mit mond erről az épületfizika és a szakmai tapasztalat.
1. Miért Nem „Lélegeznek” a Falak?
A „lélegző fal” fogalma félrevezető. A modern hőszigetelés és a légmentes ablakok nem a lakás légcseréjének akadályozására, hanem az energiatakarékosságra lettek tervezve. A rosszul szellőztetett helyiségekben jelentkező penészesedés nem a falak hibája, hanem a helytelen használat vagy kivitelezési problémák következménye.
Gyakori probléma:
- Az új építésű házakban kihagyják azokat a rétegeket (például a vakolatot), amelyek biztosítják a falak légzárását.
- Ezt a hiányosságot „lélegző” megoldásként állítják be, miközben a beltéri hő és páratartalom szabályozatlanná válik.
2. Kivitelezési Hibák és Következményeik
A modern téglafalak (Porotherm, Ytong stb.) megfelelő rétegeket igényelnek a légzárás érdekében. A következő hibák gyakoriak:
2.1 Külső Vakolat Hiánya
- A nyers téglafalra közvetlenül ragasztott hőszigetelő táblák nem zárják le a fal réseit.
- Ezek a mikrorések hőveszteséget és párakondenzációt eredményeznek, ami penészesedéshez vezethet.
- A hibás kivitelezés elterjedését rontja az is, hogy sokszor az építőanyagok gyártói is olyan illusztrációkat tesznek közzé, amely a rossz megoldást ábrázolja.
2.2 Belső Vakolat Elhagyása
- Ha a belső oldalon is csak gipszkarton kerül a falakra, a légzárás teljesen elmarad.
- Ez különösen problémás, ha a külső vakolatot sem készítették el.
Megoldás:
- A külső oldali vakolatot legalább 0,5 cm vastagságban fel kell vinni.
- Ha ez kimaradt, a belső oldalon nedves technológiával készített vakolatot alkalmazzunk.
3. A Rossz Kivitelezés Hatásai
A nem megfelelően szigetelt falak hosszú távú problémákhoz vezethetnek:
- Hőhidak kialakulása: A belső falak hidegebb részein lecsapódik a pára, ami penészesedést eredményez.
- Hőveszteség: A réseken keresztül távozó levegő nemcsak energiaveszteséget okoz, hanem rontja az épület hőkomfortját is.
- Külső vakolat károsodása: A hideg külső rétegekben lecsapódó nedvesség télen megfagyhat, repedéseket okozva.
- Homlokzat foltosodása: A hőszigetelés toldásainál és a dübeltárcsák helyén ideiglenes, vagy akár állandó elszíneződés is kialakulhat.
4. Épületfizikai Szemlélet
A modern épületek energiatakarékos működése megköveteli a légtömörséget. Ez nemcsak a falakra, hanem az ablakok és ajtók illesztéseire, valamint a tetőszerkezet párazárására is vonatkozik.
Tévhitek és Valóság:
- A szellőzés nem a falakon keresztül, hanem szabályozott módon, például hővisszanyerős szellőztetőrendszerrel valósul meg.
- A légzáró fal nem káros az egészségre, feltéve, hogy a megfelelő szellőzési megoldások rendelkezésre állnak.
5. Javaslatok Az Építkezőknek
Ha építkezés vagy felújítás közepén jár, figyeljen a következőkre:
- Követelje meg a külső és belső vakolat elkészítését.
- Kerülje a gipszkarton alapú „szárazvakolatot,” mivel az nem biztosít megfelelő légzárást.
- Győződjön meg a nyílászárók körüli megfelelő tömítésekről (RAL szabvány szerinti szalagok kívül-belül).
Zárszó
A „lélegző falak” mítosza valójában szakmai félreértés. A modern építési megoldások helyes alkalmazása nemcsak energiahatékonyabbá, hanem egészségesebbé is teszi otthonainkat. A kulcs a megfelelő kivitelezés és a szabályozott szellőztetés.