kezdetek
Feleségemmel egy ideje egy apró hétvégi ház építéséről álmodoztunk, hogy a lakásból és a home officeból kitörve, természetközelibb környezetben tudjuk tölteni időnk egy részét. A számítógépen, otthonról végezhető munkánk bizonyos szempontból kényelmes, de nagyon könnyen elmosódik a határ a munka és az életünk többi része között. Ehhez hozzáadva a karantén tapasztalatát világos volt, hogy egy szerényebb, de akár életvitelszerű használatra is alkalmas házban gondolkodunk.
Helyszínválasztás
A helyszínválasztást nagyban segítette, hogy a siklóernyőzésnek köszönhetően sokat járok vidéken. Ráadásul a sportnak hála olyan környékeken, amilyet magunknak is elképzeltünk: erdőszélén, hegy lábánál, faluvégén.
Hogy a projekt gazdaságilag is értelmezhető legyen, a saját használat mellett alkalmasnak kell lennie vendégházként való üzemeltetésre is. Éppen ezért turisztikailag releváns, de még nem felkapott környéket kerestünk. Ez azért is fontos volt, mert egy már felfutott helyet, pl. a Dunakanyart választva a telek vételára az építési költségek rovására emelkedne. Az is nehezítő tényező lenne, hogy egy relatíve telített piacon kellene újat mutatni nagyobb költségvetésű versenytársak között. Ezzel szemben a vendégház vonzerejét jelentősen csökkentené, ha úgymond a semmi közepén, szép, de programszegény környezetben építkeznénk.
Fontos kiválasztási szempont volt a Budapestről történő gyors kijutás is, így az utazási időt egy órában maximalizáltuk. Bár vonzó opció volt az Északi-középhegység, a Mecsek és a Bakony is, fontos, hogy minél többet használhassuk a házat. Így végül a Pilisre és a Gerecsére szűkült a keresés.
A telek keresgélése nem tartott sokáig. A Komárom-Esztergom megyei Kesztölc mellett, az erdő ölelésében megbújó Klastrompusztán találtunk egy apró, 400 négyzetméteres telket. A környék minden feltételünket teljesítette. A Pilis nyugati lábánál, közvetlenül a Nemzeti Parkhoz tartozó erdő szomszédságában fekvő, csendes üdülőövezet. Nevét a szélén található pálos kolostorromról kapta. Áthalad rajta a Kéktúra, pár száz méterre izgalmas barlangok és mászóutakkal ellátott sziklaformációk találhatók, Esztergom pedig bő negyed óra autóval. A siklóernyős követelményeimnek is megfelel. Bár a Kesztölc feletti Kétágú-hegy tökéletes délnyugati gerincén jelenleg nem megengedett a repülés, gyalog vagy autóval több kedvenc helyem is kényelmesen elérhető. Ilyen amúgy a szomszédos Csolnok, ahol jelenleg is egy kis léptékű családi házam tervezése folyik.
A meglévő állapotok
Az utca felé lejtő, déli tájolású telek közepén egy koros, beteg cseresznyefa árnyékában apró, romos, földszintes házikó áll. Az eladó elmondása szerint egy helyi tanár építette saját kezével, ami aranyos történet, de nem sok jót vetített előre az építési minőséget illetően. Bár az épület rettentő állapotban van, építész szemeim előtt elég gyorsan megszületett egy, a főfalakat megtartó átalakítás ötlete. Az első ottjártunkkor a lenyugvó nap olyan szépen festette meg a romokat, hogy nehéz volt nem beleszeretni a helybe. Ilyen pénznyelő-potenciállal rendelkező helyszínről egy ügyfelet talán lebeszéltem volna, de arra jutottunk, hogy a telek még a teljes bontás esetén is jó vásár. Így végül meg is vettük, tekintettel arra, hogy abban az időben az egész környéken ez volt az egyetlen eladó ingatlan.
A házikó az utcai homlokzata elé épített és alápincézett teraszra nyílik, jóval az utca szintje felett. Az előkertben tűrhető(?) állapotú támfalak közé beszorított kocsibeálló van, ahonnan szűkös, meredek lépcsőkön lehet feljutni a házhoz. Ezek idővel átalakításra, javításra szorulnak, de nagy részük ideiglenesen megfelel a céljainknak.
Növényzet
A ház előtti nagy cseresznyefa elhanyagolt, moníliás, talán rákos is. Nehéz kérdés, hogy mi legyen vele. Megpróbáljuk-e permetezéssel és fiatalító metszéssel új életre kelteni, vagy vágjuk ki, és pótoljuk, hogy az új fa minél előbb növekedésnek indulhasson. Mérete folytán tökéletes nyári árnyékolást biztosít az épületnek, így egy próbát mindenképp megér a megmentése, annak ellenére, hogy a kivitelezési munkáknak útban lesz. A kivágás mellett az is szólna viszont, hogy több lehetőségünk lenne az épület előtti terep rendezésére, használhatóvá tételére. Egyelőre a megtartás mellett döntöttünk. Tavasszal, amikor a metszésnek ideje lesz, majd kiderül minden.
Statikai vélemény
A vásárlás után a statikus szaktervezőm véleményezte a meglévő épületet, bár ügyfeleknek ezt is az adásvétel előtt javaslom meglépni. Eleinte a falak megtartásában reménykedtem. Kiderült azonban, hogy az, hogy a B30-as téglákat haránt helyett hosszában fektetve falazták, gyenge megoldás, nem bírna el egy könnyűszerkezetes ráépítést sem. Jelen állás szerint ezért a teljes felépítményt elbontjuk, és az épület alapozása, valamint az alápincézett terasz képezi majd az új épület alapját. Ez még így is jelentős megtakarítás lenne, hiszen majdnem az összes kőműves munka megspórolható, ha az alapfeltáráskor nem fordulnak ki további csontvázak (vagy inadekvát alaptestek) a földből.
FOLYTATÁS
A következő bejegyzésben bemutatom a tervezés folyamatát, melyben olvashattok az alap koncepció kialakulásáról, az építési technológia kiválasztásáról és az építészeti részletekről.